A ZULU idegen civilizáció kozmikus története - Az eyos-iak és a helyi csillagszomszédság
augusztus 17., szerda
Ezek az információk egy nemrégiben lezajlott találkozóról származnak Emmivel, aki egy olyan bolygóról és civilizációból származik, amelyet a saját katonai ipari komplexumunk "zulu" civilizációnak, „zuluk”-nak nevezett el, akik már több mint 2 milliárd éve a mi helyi csillagszomszédságunkban élnek. Afrikai vonásaikról ismerhetők fel, jellemzően 2 - 2,5 méter felett van a magasságuk, és egy olyan sámáni civilizációjuk van, amelyet főként nőnemű véneik irányítanak. A csillaguk frekvenciája és a bolygójuk egyedi körülményei miatt több ezer éves élettartammal rendelkeznek.
Nehéz megmondani, hogy az afrikai rasszok ezen a bolygón közvetlen rokonságban állnak-e a zulukkal, mivel a helyi csillagszomszédságunkban lévő civilizációk nagy százaléka hasonló fiziológiával és melaninban gazdag arcszínnel rendelkezik a csillagaik frekvenciatartománya miatt.
A zuluk egy magasabb szintű, ötödik sűrűségű tudatossággal rendelkező civilizáció, amely a mi helyi csillagszomszédságunkban található, amely több mint ötven csillagrendszerből áll. Sok millió éven át éltek és fejlődtek a szülőbolygójuk belsejében, amelyet az ősi kultúrájuk Eyos-nak nevezett el.
Az eyos-iak már a legkorábbi történelmükben is rendkívüli pszichikus képességekkel rendelkeztek, olyanokkal, amelyeket mi mágikus teremtő képességnek tartanánk. Képességeiknek köszönhetően rájöttek, hogy maga az Univerzum, úgy tűnik, egy olyan lény képzeletének megnyilvánulása, amelyet még nem tudtak kifürkészni. Más civilizációkkal álltak össze, amelyek többnyire sokkal alacsonyabb tudatszintűek voltak. Emiatt a felfogás miatt soha nem alakítottak ki isteneken, a mennyországon vagy a poklon alapuló vallásokat. Ehelyett természetes képességeiket idővel olyan szintre fejlesztették, hogy képesek voltak a tudatukat más bolygókra kivetíteni, és megfigyelni olyan civilizációkat, ahol azt látták, hogy atrocitások és háborúk zajlanak.
A kultúrájukat lekötötte, hogy távolbalátással figyeltek meg más kultúrákat, és ez idővel váratlan módon kezdte befolyásolni a kollektív tudatukat. Idővel - hihetetlen teremtő képességeiknek köszönhetően - majdnem a saját vesztüket okozták.
Asztrális utazásaik során különös és nagy hatalommal bíró lényekkel kezdtek találkozni, akik aztán az álmaikon, imáikon és meditációikon keresztül kezdték befolyásolni az eyos-iakat. Nemsokára a népüknek erőszakos összecsapásai voltak ezekkel a fizikai formában létező lényekkel, mielőtt azok eltűntek volna a semmibe. Ahogy médiumi módon tanulmányozták ezt az új fenyegetést, elkezdték megvitatni egymással az elméleteiket és eredményeiket, és általános egyetértésre jutottak abban, hogy ezek a lények egy olyan csillagrendszerből származnak, amelyről médiumi csillagászati tanulmányaikban nem volt tudomásuk.
Elkezdték elérni ezt a csillagrendszert, és távolba látással megnézték új ellenségüket. Megdöbbenve láttak egy rendkívül fejlett civilizációt, amely képes volt pszichikus képességgel álcázni magát, hogy a legtöbb egyéb fejlett civilizáció ne tudja őket felfedezni. Amint az eyos-iak áthatoltak ennek a csillagrendszernek a fátylán, megdöbbenve látták, hogy egy hatalmas armada gyülekezik, amely nagy valószínűséggel épp az ő bolygójuk felé tart.
Az eyos-iak egy békés faj, amely képes összefogni és összpontosítani a kollektív tudatát, hogy megvédje magát azáltal, hogy pszichikusan befolyásolja az ellenségük elméjét – a technikailag legfejlettebb támadókat is zavarba hozva, vagy arra késztetve őket, hogy maguk ellen fordítsák a fegyvereiket. Most méltó ellenfelükre akadtak a hódítók ezen új csoportjával, akik pszichikusan egyenrangúnak tűntek velük, de olyan technológiával és fegyverekkel rendelkeztek, amelyek soha nem voltak részei az eyos-iak evolúciójának - most először kerültek érzékelhető hátrányba.
Az eyos-iak ezután egy ismétlődő konfliktus körforgásba ragadtak ezzel az új ellenséggel, amely egy elmozdulást okozott a kollektív tudatukban, mivel a civilizációjuk védekező pozícióra váltott. Évmilliókra ebben a ciklusban ragadtak, és hozzájuk hasonlóan a helyi csillagszomszédságunkban lévő más civilizációkat is elkezdte megszállni ugyanaz a civilizáció, amelyet az eyos-iak képtelenek voltak legyőzni.
Az eyos-i civilizáció az összeomlás szélén állt, amikor egy másik, a helyi csillagszomszédságunkban élő rendkívül fejlett civilizáció vette fel velük a kapcsolatot. (Róluk hamarosan bővebben.) Ez a civilizáció annyira fejlett volt, hogy holdméretű állomások rendkívül kifinomult hálózatát hozta létre, amelyeket a helyi csillagszomszédságunk körüli csillagrendszerekben helyeztek el, amelyek a kozmikus háló erejét használták fel arra, hogy megakadályozzák más idegen fajok behatolását, akiket ők genetikai farmer fajoknak tartottak, és akik saját önző céljaik érdekében avatkoznak be a civilizációk természetes fejlődésébe.
Ez a civilizáció - akik később a Kék Aviánok néven váltak ismertté - tájékoztatta az eyos-iakat, hogy a helyi csillagszomszédságon belül pusztítást okozó ellenséges civilizációt fizikai vagy pszichikai hadviseléssel lehetetlen legyőzni - még nekik is.
A később Kék Aviánok néven ismertté váló civilizáció elmagyarázta, hogy azon a helyen, ahonnan az új ellenségük érkezett, soha nem létezett csillag, és hogy az eyos-iak voltak a kulcs a helyi csillagszomszédság egyensúlyba hozásához.
Amit az eyos-iak nem ismertek fel, az az volt, hogy ez a megállíthatatlan ellenség saját kollektív tudatuk teremtménye volt - egy egregor manifesztáció. Az eyos-iak – tudtukon kívül – olyan hihetetlen erővel rendelkeztek, hogy megteremtették a legnagyobb fenyegetést, amellyel a helyi csillagszomszédság lakói valaha is találkoztak a védőhálózat létrehozása előtt. Míg a legtöbb civilizáció isteneket, ördögöket, mennyet és poklot manifesztált, addig az eyos-iak saját démonaikat manifesztálták, de olyan szinten, amely nem csak a saját civilizációjukat érintette.
Az eyos-iaknak több ezer évbe telt, mire ki tudták irtani ezeket a lényeket a kollektív tudatukból és a kozmikus szomszédaikkal közös valóságukból. Ez komoly hanyatlás volt az eyos-iak büszke faja számára, amely mindig is az egységet hirdette és sámánizmust tanított a csillagszomszédainak, és rendkívül fejlett spirituális kultúraként szerzett hírnevet. Állítólag még annak a fajnak az evolúciójára is nagy hatással voltak, amely később a Kék Aviánok néven vált ismertté.
Az eyos-iak végül képesek voltak meggyógyulni és tanulni pusztuláshoz közeli helyzetükből, és egyre inkább társ-teremtő képességeikre kezdtek összpontosítani, olyannyira, hogy elkezdtek felemelkedett képességeket kifejleszteni - képesek voltak teleportálni, és egyes esetekben lebegni, illetve repülni. Ez az időszak a civilizációjuk hihetetlen reneszánszát jelentette, mivel egyre jobban összekapcsolódtak a kozmosszal, amit ők a teremtő elméjének tekintettek.
E kozmikus kapcsolat révén tudták meg, hogy a saját csillagciklusuk egy nagy ciklus végéhez közeledik. Az ő csillaguk teljesen más frekvencián rezonál, mint a miénk, sokkal több sugárzást hoz létre, és egyre gyakrabban kezdett kitöréseket produkálni, ahogy a saját életciklusa során frekvenciát váltott. A csillagtevékenységük olyan intenzívvé vált, hogy a kultúrájuk a bolygójuk belsejébe szorult, ahol a mai napig is virágzik.
Amikor bolygójuk belső barlangjait megtalálták, rájöttek, miért fejlődött kultúrájuk olyan gyorsan, és miért fejlesztettek ki ilyen erőteljes maifesztációs képességet. A bolygójuk olyan volt, mint egy óriási geóda. A belsejében hatalmas hegyek voltak, amelyek lila kristályból álltak. A hegyek mintha belülről világítottak volna, és olyan fényt és frekvenciát sugároztak, amely az eyos-iak még gyorsabb fejlődését eredményezte. Az energia, amely a bolygójuk belsejének hegyeit és barlangvölgyeit megvilágította, a bolygó magjából származott. Ez egy gyorsan forgó, nagyon tömör, folyékony kristályos, olvadt anyagból álló gömb volt, amely központi napként működött, és hihetetlenül pozitív hatással volt az élő szervezetekre és a tudatosságukra. Még azok a növények és állatok is, amelyek lejutottak ebbe a hatalmas és varázslatos ökoszisztémába, egészen másképp fejlődtek, mint a bolygó felszínén élő társaik.
Az évmilliók során az eyos-iak a helyi csillagszomszédságunkban és azon túl is a lelkileg és szellemileg legfejlettebb civilizációvá fejlődtek. Megszervezték az áruforgalmat és a kereskedelmet a helyi csillagszomszédságunkban, és ösztönözték a civilizációk fejlődését a velük szomszédos csillagrendszerekben. Akkor változott meg minden, amikor – a Marsról érkező – Ádám-előtti pre-adamita civilizáció lerombolta a Kék Aviánok által közel 2 milliárd évvel korábban kiépített védőhálót.
A helyi csillagszomszédságot azonnal megszállták és korrumpálták a genetikai farmer fajok, így az eyos-iaknak nem volt más választásuk, mint hogy elszigeteljék magukat és megpróbáljanak pszichikusan és telepatikusan együttműködni különböző lényekkel, hogy arra bátorítsák őket, hogy vegyék vissza a hatalmukat, amit barter keretében kiadtak a genetikai farmer fajoknak. Az egyetlen csillagrendszer, amelyet ezek a genetikai farmer fajok - amelybe az Orion Csoport és az Androméda Szindikátus is beletartozott - nem befolyásoltak és nem foglaltak el, az eyosi-aké volt. A genetikai farmer fajok egymás után küldték egyik armadát a másik után, hogy lerohanják az Eyos rendszert, azonban minden támadás az armada teljes megsemmisülésével végződött, és semmi nyom nem utalt arra, hogy hogyan győzték le őket. A genetikai farmer fajok úgy döntöttek, hogy a lehető legjobban elszigetelik az eyos-iakat, és folytatják a terveiket, erőfeszítéseiket a Szuper Szövetségek megrontására összpontosítva, amelyek minden galaxisban érvényre juttatják a kozmikus törvényeket annak érdekében, hogy így juttassák erőszakkal hatalomra a mesterséges intelligencia istenüket, hogy az minden fejlett civilizációba be tudjon szivárogni.
Jelenleg azt látjuk, hogy a genetikai farmer fajokat nagyjából legyőzték és elszigetelték az Androméda- és a Tejút-galaxisokon belül. Amint arról korábban már beszámoltam, a mi csillagrendszerünk az Orion Csoport és szövetségeseik – akik a mi naprendszerünkben gyűjtötték össze csapataikat – egyik utolsó erődítménye. Legutóbb azt mondták nekem, hogy ezeknek az armadáknak a legnagyobb hajói lemerültek azoknak a gázóriásoknak a felső légkörébe, amelyek körül keringtek, hogy így nehezítsék meg, hogy felderítsék őket, miután néhányszor találkoztak a Nemzetek Globális Galaktikus Szövetsége (GGLN) egykori harci cirkálójával - a Vándorcsillaggal. Mivel a Vándorcsillag szabadított fel néhány nagyobb kolóniát a Marson, evakuálva a teljes lakosságukat egy másik csillagrendszerbe, amelyet a Maja Csoport ellenőriz. E találkozás idején a Vándorcsillagot Emmi Mars körüli pályára állította, ahol azonnal megtámadták őket a reptilián hajók és az Orion Csoport hajói. Mindegyik hajó egzotikus fegyverekkel lőtt a Vándorcsillagra, csak hogy portálok nyíltak és visszairányították az energetikai támadásokat az azokat kezdeményezőkre. Az összes támadó hajót gyorsan legyőzték gravitációs mezők segítségével, amelyek üdítős dobozként zúzták össze őket rendkívül kicsi és sűrű golyókká, összekeverve a Mars körül keringő hajók roncsait a legénységük maradványaival.
Miután Emmi naprakészen tájékoztatott saját civilizációja és a helyi csillagszomszédságunk történelméről, elkezdett nekem információkat adni arról, hogy mi várható a saját bolygónkon, mivel a mi nagy napciklusunk a végére ér.
Nagyon érdekes információkat kaptam arról, hogy valószínűleg mit fogunk látni a napvillanáshoz érve. Ahogy közeledünk a szoláris mikro-nova eseményhez, látni fogjuk a Ley-vonal rácsok aktiválódását, amely a megnövekedett naptevékenységgel van összefüggésben. Azt mondták, hogy látni foguk, ahogy bolygószerte véletlenszerűen nyílnak meg portálok - olyan kapuk, amelyek a kozmosz más helyeire vezetnek. Emmi azt mondta nekem, hogy az eyos-iak minden kontinensen együttműködtek sámánokkal, hogy asztrálisan bejárják ezeket a portálrendszereket, és megtudják, hová vezetnek, valamint hogy részletes feljegyzéseket és térképeket készítsenek. Emmi azt mondta, hogy ezeket a térképeket és feljegyzéseket a sámánok évezredeken keresztül adták tovább titkos szektákban, és hogy amikor ezek a portálok megnyílnak, ezek a térképek és feljegyzések eszközül szolgálnak majd [nekünk] abban, hogy tudjuk, hogyan igazodjunk el bennük.
A megnyíló portálok némelyike a csillagok középpontjába, óceánokkal borított bolygókra vezet, sőt egyes bolygók felett több ezer láb magasan is megnyílhatnak, ami eléggé veszélyessé teszi, hogy fizikailag átutazhassunk rajtuk e térképek használata nélkül. A napvillanáshoz közeledve egyre több és több embert fogunk látni eltűnni ezeken a portálokon keresztül, a világ többi része pedig zavarodott lesz vagy dühösen tagadja majd a folyamatot, amelyen a Naprendszer keresztülmegy. Sok csillagmag – az itt emberként inkarnálódott idegenek – fog vonzást érezni, hogy azokba a régiókba menjen, ahol ezek a portálok megnyílnak majd, hogy visszatérjenek a szülőbolygójukra. Ebben az időszakban egyre több UFO-ról érkezik majd jelentés, valamint furcsa eltűnésekről és halálesetekről, amelyekről a nyomozók azt fogják hinni, hogy ellenséges idegenek műve.
Emmi elmondta, hogy semmi sem állhat távolabb az igazságtól. Azt állította, hogy az idegen csoportok azért jönnek vissza, hogy felvegyék a bolygónkon lévő társaikat a napesemény előtt. Egyes esetekben a lelkek elhagyják emberi testüket, és újra egyesülnek saját testükkel a fényhajókon, amelyeket értük küldtek. Figyelmeztettek, hogy a Föld vezetői arra fogják használni ezeket az eseményeket, hogy még több félelmet pumpáljanak a világ lakosságába, hogy könnyebb legyen irányítani őket - ez a terv végül visszafelé fog elsülni, mivel minden egyes népességcsoport fel fog lázadni a növekvő zsarnokság ellen. Itt jön a képbe az emberiség – fel kell szabadítanunk a bolygónkat, és meg kell döntenünk a halálkultuszokat, amelyek az Orion Csoport és a mesterséges intelligencia istenük transzhumanista programjának befolyása alá kerültek.
Készüljetek fel a frissítés videó változatára, és még sok minden másra is, ami még ezután jön.
Corey Goode
Megjegyzés a frissítéshez:
A csillagmag eltávolítás nem egy tömeges esemény, ahol az összes csillagmagot eltávolítják. Néhányan maradnak a napesemény során és továbbra is itt fognak inkarnálódni. Vannak bizonyos csoportok, amelyek a Földre jönnek, hogy eltávolítsák az ügynökeiket. Jelenleg több SZÁZMILLIÓ Csillagmag van ezen a bolygón - a bolygón lévő Csillagmagoknak csak egy kis töredékét fogják eltávolítani. A portálok véletlenszerűen kezdenek megnyílni a közelgő naptevékenység és annak fokozott aktivitása miatt. Néhányan rohanni fognak, hogy megpróbáljanak belépni a portálokon, csakhogy egy barátságtalan, vagy valami még rosszabb helyen kötnek ki. Ez nem egy olyan helyzet, amikor az emberi menekülteket tömegesen fogják eltávolítani a bolygóról. Ezek idegen ügynökök, akik azért inkarnálódtak erre a bolygóra, hogy megfigyeljék vagy irányítsák ezt a civilizációt a napeseményt megelőzően. Azok, akik lélekszerződéseket írtak alá, hogy különböző küldetések miatt inkarnálódjanak ezen a bolygón, nem részei ennek a csillagmag evakuálásnak. Ez nem elragadtatási esemény, hanem véletlenszerű kapunyílások és látszólagos elrablási események sorozata - vagy olyan halálesetek, amelyekről úgy gondolják, hogy elrablási eseményekhez kapcsolódnak. Ezt egy kicsit világosabban kellett volna közölnöm a fenti frissítésben. A most a bolygón lévők túlnyomó többsége itt lesz a szoláris esemény idején, és ők ugyanazok az emberek lesznek, akik részt vesznek majd az emberiség új jövőjének felépítésében, ahogy az a 4. sűrűségű tudatosságot felfedezi. Ami a Zulukat és a Vándorcsillag eseményt illeti a Marson - megmentették néhány nagyváros lakóit, akiket a tervek szerint arra kényszerítettek volna, hogy a transzhumanista technológiákat a testükbe fogadják. A Marsot nem szabadították fel teljesen - csak azokat a bázisokat, amelyeken az invazív technológiák tesztelésére szolgáló kísérleti programok lettek volna.
Corey Goode
https://ascensionworks.tv/members/corey/
Hozzászólások